Dilemma: két - egyformán kedvező vagy kedvezőtlen - lehetőség közötti választás kényszere.
A dilemmatikus szituációban általában morális tartalmú döntésre kényszerül az ember. Ez akkor is így van, ha netán valaki azt játssza, hogy nem ismeri föl/el helyzetének dilemmatikus voltát.
Bihari Mihály mindeddig nem adott okot arra, hogy bárki is morálisan beszámíthatatlannak tekintse. Kétségtelenül dilemmatikus helyzetében azonban hallgat, pedig nyilvánvaló, hogy az erkölcsös döntés a jelölés elutasítása. Hallgatása csak akkor volna megbocsátható, ha valamiért mindeddig nem jutott volna tudomására, hogy a Fidesz őt jelölte alkotmánybírónak. Vagy ha fogalma sem volna arról, mit is művelt a Fidesz hatalomra kerülése óta (vagy éppen ellenzékben is!).
Bihari azonban nem csupán kitűnő tudós, hanem rutinos politikus is - kizárt, hogy tájékozatlan volna. Hallgatása azt sejteti, döntését már meghozta, a Fidesz teremtette erkölcsi vizsgán - vélhetően - megbukott. A fijjug alighanem számítottak erre - nem valószínű, hogy ilyen jelölést egyeztetés nélkül megkockáztatnának.
Ami engem illet, nem érdekelnek a Fidesz volt MSZMP-s - MSZP-s kedvencei: Pozsgay (neki azért a maga idejében voltak érdemei is!), Szűrös ésatöbbi, ésatöbbi: egyiket sem tartom sokra.
De Bihari - a "szociális népszavazás" ügyében tanúsított, számomra érthetetlen magatartásával együtt - más eset. Ő ugyanis például a Kádár-kor egyik legjobb, legizgalmasabb televíziós műsorának, a Papp Zsolt vezette Tudósklubnak volt emblematikus figurája. Akkoriban úgy éreztem, a dolgok kimondásában ő volt a legkövetkezetesebb, ő ment a legmesszebb - annak kimondásáig, hogy a politikai rendszer megváltoztatására van szükség, mert ami létezik, az nem demokratikus, nem is tartható. Sokszor kifejezetten miatta néztem meg a műsor egy-egy adását.
Ma is azt hiszem, ha valakinek, hát neki hiteles elképzelései vannak (kell, hogy legyenek) a valódi demokráciáról. Ezért különösen fontos a döntés, amelyet meg kell hoznia, s melyet tán már meg is hozott.
Mert számára aligha lehet kétséges: mindaz, amit a Fidesz eddig tett, az a demokrácia kicsúfolása, az alkotmány folyamatos meggyalázása - utóbbinak naponkénti módosítgatásával, a jogalkotás törvényes szabályainak megkerülésével a Fidesz a demokrácia normáit pusztítja. Amit tesz, annak lényege: a jog (egyébként felületes, csak a látszatnak szóló) hozzáigazítása antidemokratikus, totális hatalomra törő (alkotmányellenes!) szándékaihoz - a "demokráciát" ócska, komolytalan, giccses színjátékká silányítva. Fordított mese kelt életre: mintha Hófehérkéből kivénhedt, röhejes prostit, királykisasszonyból varangyos békát varázsolnának...
Senki sem gondolhatja, hogy Bihari nincs tisztában azzal, mihez nyújt segítséget, mit legitimál a Fidesz jelölésének elfogadásával. Bihari sem hiheti - hiszen átélte a "létező szocializmust" -, hogy lehetséges volna a kiépülő struktúrában valami ellensúlyt képviselnie.
Jól érzi-e majd magát, ha Szűrössel, Warvasovszkyval vagy akár az értékelhető jogászi életmű nélküli Stumpffal, a Fidesz-hatalom apologétájával emlegetik együtt?
Vajon mi lehet az, amiért "érdemes" egy alapvetően tiszteletre méltó pálya (bár íve szomorú: Tudósklubtól a fideszes jelölésig...) végéhez közeledve odaadni, veszni hagyni emberi, tudósi, politikusi becsületet? Mert - legyen bármi is a véleménye az MSZP-ről, amelyhez valaha tartozott - a jelenlegi Fidesz jelölésének elfogadásával ezt teszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése