A disznók különbizoccsága

Avagy: az Orbán-kormány...

Réges-régen, amikor egyik kötcsei beszéd sem hangzott még el, már szinte mindent lehetett tudni Orbán és barátai nemzetálmáról. Hiszen aligha tévedhetett bárki is, aki Orbán megvalósított pártálma / mozgalomálma ismeretében logikusan következtetett.

Szóval, tudni lehetett régóta, mit is jelent az egyetlen centrum, a fölösleges viták nélküli, hatékony üzemmód. Orbán már pártjában is álomszerű hatalmat épített ki magának (nem is voltak meg ma sincsenek benne fölösleges viták! általában viták sincsenek, hiszen ha jó a vezető, minden vita fölösleges...), ám nem érte be ezzel: a széthulló Magyar Út Körök által megihletve megszervezte a maga "polgári köreit", hogy tekintélye, hatalma a pártbelinél szélesebb "fölhatalmazáson" nyugodjék: nem is vonta többet senki kétségbe hatalmának jogosságát és főleg erejét.

Most, amikor példátlan többséget tudhat maga mögött (a Horn-kormány többsége az övéhez képest semmi sem volt!), egyértelmű a helyzet: minden fölhatalmazás az övé, az állatfarm lakói minden gondjuk megoldását reá bízták, mégpedig a nemzeti együttműködés rendszerének keretei között. Szóba áll azért ilyen-olyan csoportok képviselőivel, ha azok tudják, hogy igazából Ő képvisel mindenkit, ezért a kellő tisztelet hangján beszélnek vele, s fölszólítás nélkül fölállva köszöntik. Ha meg netán volnának bizonytalankodók, hát elég velük megértetni, hogy benne és barátaiban ma nincs fölrúghatnánkvágy, holnap lesz fölrúg­hat­nánk­vágy... Ld. Váncsa István: Nincs fölrúghatnánkvágy.

Ma nincs, de holnap már lehet - értve vagyok?! Hiszen már ma is lehetne! Mert minden fölhatalmazás az enyém, ezt szavazták meg a zemberek, ezt a nemzeti együttműködést ők akarják, és így akarják! Ők meg a Történelem Ura - Én, Orbán-Napólajos meg teljesítem akaratukat...

Igen, igen: a rohamosan megvalósuló egycentrumú, fölösleges vitáktól mentes nemzetálom az Állatfarmot, a kaposvári előadást juttatja eszembe. A darabot Eörsi István fordította, aki Pogány Judit kedvéért gazdagította az állatok körét egy kecskével. E kecske kétségbeesve kiált föl, amikor Napólajos és hű agitproposa, Vamzi et. ismerteti az új, egycentrumú, fölösleges vitáktól megszabadított rendszert:

- Nem lesz több vita? Ezt nem élem túl!

Valaki (mintha Bandi et.) a szavazások megszüntetését fájlalta, fölkiáltva: - És nem lesz több szavazás se?

Megkapták a választ, valamennyien: - De nem ám, Bandi elvtárs! De a disznók különbizoccsága gondosan mérlegelni fogja óhajaitokat.