"A holokauszt áldozataira emlékeznek" - olvasom a Fidesz honlapján. "A Páva utcai emlékközpontban beszédet mond Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára..."
El lehet töprengeni azon, hogy miért "emlékeznek", miért nem "emlékezünk"; vagy azon, hogy Magyarországon vajon nem az volna-e a természetes, hogy hangsúlyozottan állami keretek között (is), a legmagasabb szinten emlékezzenek meg történelmünk legnagyobb szörnyűségéről - már csak azért is, mert ama szörnyűség a korabeli magyar állam szorgos részvételével ment végbe. Mondjuk, a Parlamentben, a közjogi méltóságok, Köztársaság vezető köztisztviselői részvételével.
De nem akarok ezen töprengeni, hiszen minél kevesebbet látom-hallom Oszt jó napot miniszterelnököt és a személye körüli "köztársasági elnököt", annál kevésbé érzem rosszul magam.
Azon viszont érdemes elgondolkodni, vajon helyeselhető-e, elfogadható, elviselhető-e a jelenlegi hatalom képviselőinek akár csak puszta részvétele is ilyen megemlékezésen.
Nem mintha a Fideszt úgy általában rasszistának, antiszemitának tartanám. De mindig vihognom kell, amikor a Fidesz ""visszautasítja" például az antiszemitizmus vádját, ahogy ezt legutóbb Oszt jó napot miniszterelnök is tette az EU vele és "pártjával" foglalkozó vitanapján.
Nem, nem: a Fidesz alapvetően nem "faji" alapon szervezett maffia... Magatartását nem ilyen vagy olyan elvek, hanem a haszon, a banditák amoralitása határozza meg.
