ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz
Engedni, most, a szervezett hazugság másfél évtizedes terrorjának? Vagy akár csak terepszínű pofát vágni, hogy ne legyünk föltűnők?
Egy frászt és még egyszer: egy frászt! (Innentől személyesre veszem a figurát.)
Nekem ne jöjjön senki azzal, hogy részese lehetek az általa hirdetett "összefogásnak", tagja lehetek az ő "nemzetének". Engem senki se akarjon az aklába terelni úgy, hogy ne tudjak semmit arról, mi a fenét is akar velem, tőlem... Különösen ne tegyék olyanok, akiket csak lenézni, megvetni tudok, mert süt róluk a tökéletes amoralitás.
"Összefogni", úgy általában? Hát én bizony a különállás jogát tartom most védelmezendőnek és a sokszínűséget. Azt a differenciáltságot, amelyet tartósan, ténylegesen semmiféle Semjének, Kövérek, Orbánok, Balogok és tábori papjaik meg professzoraik meg Szalai Annamáriáik, Bayereik, Szentmihályi Szabó Pétereik, Vámosaik, Matúzaik, Szaniszlóik, Schöpflinjeik, Pozsgaijaik, Borossaik, Szűröseik, Stumpfjaik, Schmittjeik stb. sem tudnak megszüntetni - bár egy ideig nyilván sokat árthatnak. És tényleg: talán az a legrosszabb, hogy az ember ép ésszel nem tételezheti föl a jó szándékot erről a társaságról. (Pedig ez a demokratikus vetélkedés egyik alapföltétele! Dehát én tételezzek föl jó szándékot janicsározókról, Vajdaságba, Erdélybe árulózni járókról, liberálisokat, szocialistákat nemzetből 15 éve kitagadókról, helytartótanácsozókról, a kormányt menekülésre fölszólítókról? Az újnyilas Jobbikot fölnevelőkről?) Nem azt állítom, hogy kifejezetten ártani akarnak, de azt igen, hogy ez a szempont valójában nem érdekli őket: mindent a megszerzett hatalom alkotmánysértő kiteljesítésének rendelnek alá, legfeljebb a látszat kedvéért folyamatosan módosítgatják az egyébként semmilyen tiszteletre sem méltó alkotmányt...
Én nem akarok új rendszert alapítani, de ha akarnék, biztosan nem bíznék semmit szokra, akik most nenyizve-trianonozva-istenkedve-árulózva stb. hablatyolnak.
Miféle összefogás ez: beállhat, akinek a gyomra bírja, a viktorozók közé, háthe leesik érte valami? Elmehet megjátszani a hívőt - a politikai vagy más hasznot leső képmutatással meggyalázva mindent, ami tényleges hit?
Fogjak össze azokkal, akik vagy tizenöt éve úgy tagadnak ki a nemzetből, mintha az a sajátjuk volna? Azokkal, akik Echoból, Magyar Hírlapból, Demokratából üzennek zembereiknek és megmaradt ellenfeleiknek? Azokkal, akik aztán megsértődnek, ha bárki arról ír, beszél, hogy a magyar jobboldal reménytelenül összevegyült a szélsőjobbal? Hiába, ezen a tényen a Jobbikkal vívott bandaháború szemernyit sem változtat, sőt: a dolgot csak még érzékelhetőbbé teszi.
Frászt, és még egyszer: frászt!
"Összefogni", azokkal, akik Istent, a Történelem Urát, istenkáromló módon, trianonozni hívták? Azokkal, akik a hatalom alkotmányellenes monopolizálására irányuló törekvéseiket az alkotmány naponkénti baszkurálásával vélik alkotmányossá tenni, míg el nem készítik a maguk "nemzeti" - kilencszer csavarodott, turulos-kopjafás, istentelenül istenkedő stb., legfőképpen pedig Orbán-triptichonos alaptörvényét? Azokkal, akik - beszállva a jobbikos propagandába, vetélkedve az újnyilasok szavazóiért - értelmetlen és minden bizonnyal alkotmányellenes szigorításokkal akarnak "rendet" teremteni? Akik a mainál is több embert akarnak bezárni, és immár fiatalkorúakat is?
"Összefogni", azokkal, akik szinte kivétel nélkül olyan embereiket helyezték közbizalmat igénylő pozíciókba, akikkel kapcsolatban ép elmével a tisztesség kérdése föl sem vethető?!
Ehhez már nem elég a frászt! - erősebb illik ide: lófiszt! (kis zenei módosítás, hogy ne hangozzék olyan csúnyán, kevésbé báncsa a mások nyelvi durvaságaira fölöttébb érzékeny keresztény-nemzeti-hazaffyas-trianonozó-turulozó stb. kurzushívek fülét, például a fölöttébb művelt tábori professzorokét, akik ájtatos, gyermeki hűséget tükröző lelkesült arccal (Szili ment így a pápához) kapaszkodnak Orbán tekintetébe...
Szomorú napja lesz a magyarságnak holnap: a nemzet hivatalos része és kapcsolt zembereik különösen hibbant, torz pofával fognak kancsalítani a világ Pilisen kívüli részére...
Valamelyest hasonló téma, még tavalyról, a megszüntetett nolblogos felületemről:
(Tudom, tudom, tudom: komikus. De hisz csak játék! Igaz, játszani csak komolyan érdemes.)
„Közös felelősségünk, hogy Magyarországon, különösen a közbeszédben a nyilvános szereplések alkalmával ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorika.”
Így kezdődik a „Lomnici-dokumentum”, amelyről azonnal tudni lehetett: az összes képmutató és ostoba és politikai haszonleső rohan aláírni. Mert az olyan „európai”, olyan „kulturált – hogy a fene enné meg!
Azt minden tájékozott ember tudja, hogy Magyarországon elképesztően sok a durván rasszista, antiszemita szöveg – köztéri rendezvényeken, némely templomokban, bizonyos „kedvenc” orgánumokban stb. De azt is tudja minden tisztességes, értelmes és tájékozott ember, hogy hazánkban nincs keresztényellenes és magyarellenes retorika (néhány, szabályt erősítő kivétel van csupán).
Nehéz volna egyszerre értelmesnek és tisztességesnek minősíteni tehát azt a szöveget, amely egymás mellé tesz valóban létező szörnyűségeket és a létező (szélsőjobboldali) szörnyek által handabandázott valótlanságokat!
Teljesen természetes, hogy e dokumentumot aláírni elsőként a „történelmi egyházak” rohantak. Talán bűnbánatnak szánták e gesztust? – sajnos, semmi ok az optimizmusra. A rendszerváltás kezdetétől napjainkig alig volt olyan szélsőjobboldali, akár ordítva zsidózó szeánsz, ahol az említett egyházak (különösen vonatkozik ez a reformátusra és a katolikusra) papjai ne sátánkodtak volna. Máig nincs hír komoly belső következményekről. Vajon mit ér e dokumentumon például annak az aláírása, akinek egyháza évek óta nyilastanyát működtet Budapest központjában?!
Aztán persze rohan a Fidesz képviselője is aláírni… Háta mögött a kedvenc sajtótermékekkel, Magyar Hírlappal, Echoval. Balog Zoltán személye önmagában elég arra, hogy visszariasszon a dokumentum aláírásától – de hát a képmutatás kényszere mindent legyőz.
Liberálisként, az SZDSZ (létezik még?) tagjaként abban reménykedtem, pártom nem vesz részt ebben a vásári komédiában. Azt reméltem, lesz benne annyi bátorság (hiszen már nincs mit veszítenie), annyi tartás, hogy kimarad ebből. Nem volt: aláírta a frakció vezetője és a párt elnöke is – biztos, ami biztos alapon… Az elnök még meg is követte a – nem tudom, kiket, nem tudom, miért, nem tudom, kiknek a nevében…
Magam nem szoktam „keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorikával” élni – legjobb tudomásom szerint az a párt sem tett ilyet, amelynek még tagja vagyok. Ha az elnök ez ügyben megkövet bárkit is, megrágalmaz személy szerint engem (egye fene), megrágalmazza a pártját is. Pedig az SZDSZ-nek van épp elég baja. Igaz, közel már a megnyugvás, ismert már az exitus tervezett időpontja: december 12.
Talán e kis időre meg kellene próbálni valamit megőrizni (ha még lehet) a párt egykori méltóságából – lehetőleg ne kérjen már senki bocsánatot senkitől el nem követett bűneinkért.
